Oldal Tetejére!

foto1 foto2 foto3 foto4 foto5
Itt az idő Iskolába menni, Új és Régi barátokkal találkozni és Új Ismeretekre szert tenni!

Véletlen Képek

P9230037.JPG

Facebook

A pedagógiai-szakmai ellenőrzések megállapításai a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával

Intézményi tanfelügyeleti ellenőrzés: 2018. november 09.

Értékelés

1. Pedagógiai folyamatok

1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?

1.1.1.

Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását.

Az éves munkaterv összhangban van a törvényi szabályozókkal,stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. Az intézmény vezetése a belső és külső partnerek bevonásával alkotja meg az intézményi stratégiai és operatív terveit. (PP, beszámolók, interjúk)

1.1.2.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését.

A tervezés eredménye a pedagógiai program, amely rögzíti a célokat, amelyek befolyásolják az intézményi pedagógiai folyamatot. A munkaközösségek együttműködve alakítják ki a stratégiai és operatív terveket. A terület értékelése során megfigyelhető a pedagógiai programban és más stratégiai dokumentumban megtalálható célok megvalósulását biztosító pedagógiai folyamatok tervezési, megvalósítási, ellenőrzési és értékelési rendjének tudatossága. (PP)

1.1.3.

A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik.

Az éves munkatervben megjelenik a tervezett munkaértekezletek rendje, az intézményen belüli ellenőrzés tervezése.A munkaközösségek egyeztetnek a kollégákkal, meghatározzák a célokat, feladatokat. Mindenki számára értelmezhető és elfogadható közös értékrendszert dolgoznak ki. (interjúk, beszámolók)

1.1.4.

Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.

Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart:a fenntartóval,az intézményt támogató intézményekkel és jogi személyekkel,a minisztériumokkal, a NEFMI vel,a Gyermekjóléti szolgálattal,Pedagógiai szakszolgálattal.

1.1.5.

Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik.

Rendszeresen nyomon követik a közoktatásban zajló folyamatokat, ezekhez igazodó programot dolgoznak ki. Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek. Kihasználja az új módszertani megoldások kínálta lehetőségeket. (PP, Munkaterv, beszámolók)

1.1.6.

Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.

Az intézményben tervszerűen és hatékonyan működnek a szakmai munkaközösségek, meghatározott feladatok szerint.Működési rendjüket a munkatervek szabályozzák, melyek egymásra épülnek. (Munkaközösségek beszámolója)

1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?

1.2.7.

Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek.

Figyelemmel kísérik a jogszabályi változásokat, tisztában van ezek következményével és dokumentumaikat ezzel összhangban készítik. (Pedagógiai Program, Egymást követő két tanév beszámolója, intézményi önértékelés értékelő lapjai, vezetővel készített interjú, pedagógusok képviselőivel készített interjú, Nevelőtestületi kérdőív)

1.2.8.

Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.

Az intézmény tervezési dokumentumaiban megjelenő célok koherens egységet mutatnak a megvalósítás dokumentumaiban szereplő adatokkal. (PP, Munkaterv, Beszámolók)Az intézményi beszámolóban az elért eredmények és a további feladatok megjelennek.

1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása?

1.3.9.

A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.)

A tervezett oktatási-nevelési célok szervesen illeszkednek a kerettantervhez. A tantestület a munkájában előtérbe helyezi a tanulás és tanítási folyamat egységét. Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik. (PP, Munkaterv, Beszámolók)

1.3.10.

Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.

A munkaközösségek éves munkaterv alapján működnek, munkájukról éves beszámoló készül, amely az intézményi munkaterv és intézményi beszámoló részét képezi.(éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai).

1.3.11.

Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.

Az intézményi dokumentumokban részletesen meghatározzák, szabályozzák az intézmény nevelési-oktatási céljait, az értékelés módját, gyakoriságát, ezeket a vezetőség számon kéri és ellenőrzi. A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait. Kiemelt figyelmet fordít a motiváló értékelési rendszer megvalósítására. (PP, Munkaterv, beszámolók, interjúk, int. ön)

1.3.12.

Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják.

A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diák önkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre).Kiemelt figyelmet fordít az intézmény a hátránykompenzációra.Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi.(pp, munkatervek, beszámolók, interjúk)

1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya?

1.4.13.

Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.

Az éves tervek és beszámolók koherenciája megvalósul. A tervek megvalósulása a beszámolókból nyomon követhető. A célok megfogalmazása az előző éves tervezés és megvalósulás dokumentumainak elemzése alapján történik.

1.4.14.

A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.

A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diák önkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre).A kompetenciamérés eredményei alapján intézkedési tervek készültek.

1.4.15.

A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez.

Az éves beszámolóban megjelenik a személyi és tárgyi feltételek bemutatása mellett a z oktatási és nevelési célok megvalósulásának módja, az ebből fakadó tevékenységek, mérési eredmények értékelése. A partnerekkel történő kapcsolattartás módja. (beszámolók, interjúk)

1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és tényleges megvalósulásának a viszonya?

1.5.16.

A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportok fejlesztési céljait.

Az intézményében meghatározott célok mentén működő, demokratikus elvek szerint rendeződő közösség működik. (interjúk) Az intézményi dokumentumokban kiemelt szerepet kap a kompetenciafejlesztés , a differenciált tanulásszervezés és az egyéni fejlesztés hatékonyságának növelése, valamint a tanulók viselkedéskultúrájának fejlesztése.(Mérések elemzése, Munkatervek)

1.5.17.

A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.

Az éves tervezés a munkatervekben áttekinthető,az eltérések indoklása megjelenik.(mt, tanm.)

1.5.18.

A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban.

Az intézmény tantermei, a gyermekek munkái, a haladási napló, valamint a tanügyi dokumentumok tükrözik az intézmény által megfogalmazott és kiemelten kezelt pedagógiai célokat és elveket.(Munkatervek, tanmenetek)

1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?

1.6.19.

Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.

Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. Az ellenőrzés rendje az éves munkatervben rögzített. Intézményben kialakították a belső önértékelés feltételeit. Az intézkedési tervet az intézményi sajátosságok figyelembe vételével fejlesztették ki. A terv megvalósulását figyelemmel kísérik, a vezetőség segíti a BECS munkáját.

1.6.20.

Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.

A munkatervben nyomon követhető az ellenőrzési terv személyekre, feladatokra leosztva. A kollégák folyamatosan hospitálnak egymásnál, megbeszéléseket tartanak, ötleteikkel, véleményükkel segítik egymás munkáját. (éves munkaterv,interjúk)

1.6.21.

Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.

A kompetenciamérések eredményeit beépítik a tervezés folyamatába. Elemzik az eredményeket, célokat, feladatokat határoznak meg hozzá. A feladatok alapján intézkedési terv készült, melynek nyomon követése az éves munkatervben és beszámolóban megtalálható.A belső méréseket tervezetten jelennek meg a munkatervekben,melynek célja illeszkedik a pedagógiai programban megfogalmazott prioritásokhoz. (éves munkaterv,interjú, helyszíni dokumentumok)

1.6.22.

A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre.

A tanulási eredmények elemzése megtörténik, az eredmények nyomon követése, korrekciója megfigyelhető(Kompetenciamérések elemzése, munkatervek, interjúk)

1.6.23.

Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben és a pedagógusok önértékelése során is.

Mindenki számára értelmezhető és elfogadható közös értékrendszert dolgoztak ki, amely igazodik a pedagógiai program által kiemelt intézményi célokhoz és az oltatás politika által preferált elvárás rendszerhez. A megvalósítás során figyelembe veszik az intézményi környezet sajátosságait, ezekhez igazodni képesek. (PP, Beszámolók)

1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés?

1.7.24.

Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti.

A feltárt gyengeségek kiküszöbölésére hatékony programokat dolgoz ki a vezetőség, azokat meg is valósítja. A tervezéshez és megvalósításhoz kikéri a vezetőtársak, munkatársak véleményét. (vezetői, munkaközösség vezetői beszámolók, interjúk)

1.7.25.

Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz.

A feltárt gyengeségek kiküszöbölésére hatékony programokat dolgoz ki a vezetőség, azokat meg is valósítja. A tervezéshez és megvalósításhoz kikéri a vezetőtársak, munkatársak véleményét. (vezetői, munkaközösség vezetői beszámolók, interjúk)

1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban?

1.8.26.

Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.

A DIFER, a kompetencia és a belső mérések eredményeit elemzik és fejlesztési terveket készítenek. A kompetencia mérések eredményét figyelemmel kísérik, a feladatokat a fejlesztés érdekében intézkedési tervben rögzítik. (Munkaterv, mérések dokumentumai, helyszíni dokumentumelemzés, interjúk)

1.8.27.

A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik.

Pedagógiai Programban szabályozottan, elfogadottan működtetik. Kiemelt figyelmet érdemel az intézmény által bevezetett jó gyakorlat a motiváló értékelés érdekében, a TAMÉR TALLÉR, valamint a nevelési célok hatékony megvalósítása érdekében bevezetett VITT MÓDSZER.(PP, beszámoló, munkatervek, interjúk)

1.8.28.

A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és a szülőkkel.

Az intézményi dokumentumokban részletes szabályozza az értékelés módját, gyakoriságát, ezeket számon kéri és ellenőrzi. Ez a partnerek számára is elérhető a honlapon. (PP, Házirend)

1.8.29.

Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.

A gyermeki fejlődést folyamatosan nyomon követik,kiemelten kezelik az egyéni fejlesztési tervek elkészítését és megvalósítását.Szükség esetén módosítják azokat.(interjúk, munkatervek, egyéni fejlesztési naplók)

1.8.30.

A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének.

A visszacsatolás folyamatos és nyomon követhető. (Interjúk, PP)

1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)

1.9.31.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása.

A munkaközösségek közötti információcsere segíti a folyamatot. (Mk. beszámolók, nevelőtestületi interjú)

1.9.32.

Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén.

Figyelembe veszik a kapott adatokat, azokat a fejlesztés alapjául használják fel. (Munkaközösségek munkatervei,.beszámolók, interjúk)

1.9.33.

Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására.

INTERJÚK A tehetségfejlesztést és a felzárkóztatást az intézmény kiemelt területeként kezeli irányító munkájában. Ehhez különös figyelemmel értékeli a tanulási eredményeket és úgy tervezi meg a humán erőforrási igényeit is. (PP, Munkatervek, interjúk)

1.9.34.

A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.

Az intézmény kihasználja a pályázatok által nyújtott lehetőségeket, jó gyakorlatokat vezet be, melynek célja a motiváló értékelés és a viselkedés kultúra fejlesztése. A tantestületen belüli hospitálások , szakmai napok,továbbképzések rendszeresen megvalósulnak, amely a belső tudásmegosztást szolgálja.

1. Pedagógiai folyamatok

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Kompetencia alapú oktatás gyakorlási színtereinek bővítése.

Kiemelkedő területek:

Kiemelt figyelmet érdemel az intézmény által bevezetett jó gyakorlat a motiváló értékelés érdekében, a TAMÉR TALLÉR, valamint a nevelési célok hatékony megvalósítása érdekében bevezetett VITT MÓDSZER.(PP, beszámoló,) Az intézmény hatékonyan valósítja meg az individuális tanulás érdekében a tanulásszervezési eljárásokat.(PP, munkatervek, interjúk) A hátránykompenzáció kiemelt szerepet kap az intézmény nevelő-oktató munkája során. Egyéni sajátosságokhoz igazodó, differenciálás elveit szem előtt tartó befogadó szemlélet jellemzi, amely az integrációs nevelés-oktatás során, a multikultúrális tartamak megjelenítésével, a tevékenységközpontú tanítási stratégiák alkalmazásával valósul meg.(SDT, VITT )(PP, munkatervek, interjúk) Fontos területnek tekinti a közösségfejlesztést, melynek színterei széles körűek. Figyelemmel kíséri a sajátos nevelési igényű tanulók szocializációs folyamatait, fejlesztési feladatait, melynek hatékonysága érdekében a pedagógusok szakmai felkészítését segítő támogató szakmai háttér szolgáltatásai veszi igénybe. A pedagógusokat empatikus, befogadó szemlélet jellemzi, munkájuk során törekszenek a tudásmegosztás kínálta lehetőségekre.

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok?

2.1.1.

A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diákönkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre).

Az intézményben határozott célok mentén működő, demokratikus elvek szerint rendeződő közösségek működnek. Az eredmények a beszámolókban jól nyomon követhetőek, különös tekintettel az osztályfőnöki munkára, DÖK tevékenységre, egyéni fejlesztésre.(beszámolók,interjúk)

2.1.2.

Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység során a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek, differenciálás megjelenik. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő tanulásszervezési eljárások, értékelési eszközök kiemelten jelen vannak. (PP,Nevelőtestületi interjú, vezetői interjú, beszámolók,önért. kérdőívek)

2.1.3.

A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak a pedagógusok az intézményben.

Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak, melynek eredményessé tétele érdekében az intézmény jó gyakorlata során sajátos nevelési és értékelésimódszert alkalmaz.(PP, nevelőtestületi interjú, beszámolók, vezetői interjú)

2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra)?

2.2.4.

A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással.

Fontosnak tartják az intézmény pedagógusai az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő, tevékenységközpontú tanítási módszerek alkalmazását,(VITT, kooperatív munkaforma, drámapedagógia) tapasztalataikat rendszeresen megosztják egymással.(PP, interjúk)

2.2.5.

A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre.

Az országos és helyi mérések eredményeit fejlesztő célzattal építik be az iskola fejlesztési folyamataiba. Szükség esetén korrekciókat hajtanak végre.( beszámolók,mérések értékelése dokumentumok, interjúk)

2.2.6.

A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban.

A programban meghatározott, az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai konkrétak, rendelhető hozzájuk tevékenység, megfelelnek az intézmény lehetőségeinek, reálisak.A fejlesztő tevékenység a tanügyi dokumentumokban nyomon követhető. (Nevelőtestületi interjú, kérdőív, értékelési dokumentumok)

2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése?

2.3.7.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.

A családlátogatás,nyílt tanítási nap, fogadóórák, szülői értekezletek során a szülőkkel való kapcsolattartás rendszeres és folyamatos. Egyéb közösségi programokra bevonják a családokat az együttműködés és információáramlás érdekében. (pp,SZMSZ,beszámolók,szülői kérdőív, interjú,nevelőtestületi interjú)

2.3.8.

Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről.

A Pedagógiai Programban kiemelten jelenik meg a HHH-s tanulók felzárkóztatása, a szocializációt elősegítő tevékenységek, tanórai és tanórán kívüli alkalmazása.(PP, interjúk, beszámolók)

2.3.9.

Az intézmény támogató rendszert működtet: felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez, integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti, képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket, célzott programokat tár fel, kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal, stb.

A Pedagógiai Program meghatározza az osztályfőnök feladatait és hatáskörét : a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységet, a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységeket, a differenciálást, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő pedagógiát, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítését. A szakmai munkaközösségek munkatervében pedig látható a megvalósítás folyamata. A nevelési feladatok megvalósítása érdekében új módszertani modellt vezetett be, melyet hatékonyan alkalmaz.

2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?

2.4.10.

Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése.

Az összhang megfigyelhető. Olyan módszertani megoldásokat preferál, mint a kooperatív tanulásszervezés, projekt módszer, individuális tanulás (pp, beszámolók, munkatervek, interjúk, önértékelés) Fejlesztő pedagógussal együttműködnek a szakmai munkaközösségek, pedagógusok. A szakmai munkaközösségek munkatervében a differenciálás, a kooperatív csoportmunka, projekt munka, fejlesztési célok, feladatok megtalálhatóak. A kompetencia mérések ( öt évre visszamenőleg) eredményei alapján pedig a fejlesztési terv, feladatok meghatározása a mérési eredmények dokumentumban részletesen elemzi az eredményeket és meghatározza a célokat.Intézkedési tervben rögzíti a feladatokat.(PP, munkatervek, Mérési dokumentumok, interjúk)

2.4.11.

Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak.

SNI-s tanulókra külön fejlesztési tervet készítenek. Felzárkóztatással, egyéni fejlesztéssel, differenciálással segítik munkájukat. (nevelőtestületi interjú, beszámolók)

2.4.12.

A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási eszközöket biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanítása módszertanát.

A felzárkóztatás kiemelt feladat az intézményben, a lemaradó tanulók tervszerűen és rendszeresen kapnak segítséget. Az intézmény lehetőséget teremt a tehetség kibontakoztatására. A nevelés és oktatás személyre szóló: a pedagógusok ismerik a tanulókat, testi és szellemi képességeiket, törődnek értelmi, érzelmi fejlődésükkel. (PP, munkatervek, interjúk)

2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?

2.5.13.

Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.

Az egészséges életmódra nevelés fontos szerepet kap az intézmény egészségfejlesztési programjában.Az elsősegély nyújtást gyakorlatban is alkalmazzák, melynek elsajátításához segítő szakemberek segítségét veszik igénybe. Az intézmény hangsúlyt fektet a tanulók környezettudatos nevelésére. (Nevelőtestületi interjú, beszámolók)Tanórákon, foglalkozásokon és minden szabadidős tevékenység során - stb.- alkalom nyílik arra, hogy egészségfejlesztés történhessen. (nevelőtestületi kérdőív)

2.5.14.

A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit.

A gyakorlati tevékenységek megvalósulását segítő szakemberek közreműködésével valósítják meg tanórai és tanórán kívüli keretek között.(pp, beszámolók, interjúk)

2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését?

2.6.15.

A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény.

Az intézményben nagy hangsúlyt kap a nevelés. Az intézményben a tanulók megismerik az erkölcsi normákat, képessé válnak arra, hogy tudatosan vállalt értékrend szerint alakítsák életüket. A közösségfejlesztés terén kiemelt feladat a közösség egyéni arculatának, hagyományainak megteremtése,mely során figyelembe véve az életkori sajátosságokat az önkormányzat képességének kialakítására törekszenek.

2.6.16.

A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok, közösségek fejlesztését.

A diákcsoportokat együttműködés és előítélet-mentesség jellemzi. A nevelési célok megvalósítása során kiemelt elem a konfliktuskezelési stratégiák elsajátíttatása. (pp,Nevelőtestületi interjú, nevelőtestületi kérdőív)

2.6.17.

A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.

Az előző évi értékelésre építve fejlesztő célú elemek, nevelési és oktatási feladatok jelennek meg a munkatervekben. Különös figyelmet szentel az intézmény a kompetenciamérés eredményei alapján megfogalmazott tapasztalatok elemzésének. (Munkatervek, interjúk, vezetői beszámoló)

2.6.18.

Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést.

Az intézményen belüli információáramlás több irányú, a testület tagjai időben megkapják a munkájukhoz szükséges információkat. (Nevelőtestületi interjú, nevelőtestületi kérdőív, szülői interjú)

2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg?

2.7.19.

Közösségi programokat szervez az intézmény.

Kirándulásokat szerveznek, ünnepekhez kapcsolódó programokat, különös tekintettel a település hagyományaira.(pp, interjúk)

2.7.20.

Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.

Bevonják a település egyéb intézményeit programjaikba.A módszertani fejlesztéseikhez kapcsolódó közösségi programjaik megvalósítása során a DÖK is aktívan szerepet vállal.

2.7.21.

A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.

Az intézmény bevonja-e a szülőket a közösség életébe, az intézményi hagyományok ápolásába, iskolai foglalkozásokba. Kirándulások, nyílt napok stb.(szülői kérdőív, interjúk)

2.7.22.

Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.

Az intézményben a diákoknak, szülőknek lehetőségük van arra, hogy bekapcsolódjanak az őket érintő döntések előkészítésébe, véleményt nyilvánítsanak, és változásokat kezdeményezzenek. (pp,beszámolók, kérdőívek, interjúk)

2.7.23.

A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.

A szülők megfelelő tájékoztatást kapnak az intézmény életéről, pedagógiai módszereiről, (VITT).elégedettek, támogató partnerek a megvalósítás során.(interjúk, pp,)

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

nem releváns

Kiemelkedő területek:

Együttműködést elősegítő, új módszereket alkalmaz az intézmény a tanulók neveltségi szintjének emelése érdekében (pp, interjúk) Fontosnak tartják az intézmény pedagógusai az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő, tevékenységközpontú tanítási módszerek alkalmazását,(VITT, kooperatív munkaforma, drámapedagógia) A mérési eredmények tapasztalatai alapján intézkedési tevet készítenek, melynek nyomon követése az intézményi dokumentumokban jól nyomon követhető. A hagyományápolás kiemelt feladat a munkatervekben, amelyet a közösségépítés fontos eszközének tekintenek. A pedagógusok példát mutatnak a tanulóknak a közösségi nevelés során, melyet a gyermekközpontú, empatikus szemlélet jellemez.

3. Eredmények

3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?

3.1.1.

Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.

Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: o kompetenciamérések eredményei o tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan o versenyeredmények o továbbtanulási mutatók o vizsgaeredmények o elismerések o lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók) o elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló) o neveltségi mutatók Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: Az intézményben folyó nevelő-oktató munka során folyamatosan vizsgálják, hogy a pedagógiai programban megfogalmazott célok elérése reális-e az elért eredmények alapján. Az intézmény eredményeinek elemzése, az értékelés eredményének visszacsatolása folyamatosan jelen van. A kompetenciamérések ill. házon belüli mérések eredményeiről korrekt információt adnak, meghatározzák a fejlesztéshez, változtatáshoz szükséges lépéseket. A pedagógiai folyamatokat átgondolják, megtervezik, levonják a megfelelő konzekvenciát és megalkotják a fejlesztési és a tehetséggondozáshoz szükséges terveket.(PP, Mérések elemzése, interjúk, beszámolók)

3.1.2.

Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényező indikátorok azonosítása.

A szakmai munkaközösségek iskolán belül és iskolán kívül is rendszeresen tartják a kapcsolatot szakmai munkaközösségekkel és a jogszabályban előírt együttműködő partnerekkel . (SZMSZ)

3.1.3.

Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: kompetenciamérések eredményei, tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint, továbbtanulási mutatók, vizsgaeredmények, elismerések, lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók), elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók.

A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan lehetővé teszik, felülvizsgálják a kapott eredményeket,elemzést készítenek, melyet intézkedési terv formájában visszacsatolják a tevékenységi , fejlesztési folyamatokba és beépítik a tantervi szabaályozó dokumentumaikba. Öt évre visszamenőleg az országos kompetenciaeredményekről a mérési dokumentumban elemzik az eredményeket, célokat határoznak meg és feladatokat. Az erdmények alapján nagyon csekély mértékben figyelhető meg javulás.

3.1.4.

Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembevételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják.

Országos szint alatti értéket mutat, de nyolcadik évfolyamon enyhe emelkedő tendencia figyelhető meg. (Mérési dokumentumok)

3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?

3.2.5.

Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.

Folyamatosan elemzik, hogyan viszonyul az iskola mérési teljesítménye az országos átlaghoz és a hozzá hasonló iskolák átlagához (kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként).Több évre visszamenőleg megtalálhatók a kitűzött célok, fejlesztési stratégiák. Az eredmények elemzése megtörtént, stagnálás figyelhető meg 6. évfolyamon, enyhe javulás 8. évfolyamon.(Mérési dok.)

3.2.6.

Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tárgyak oktatása eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható (versenyeredmények, felvételi eredmények, stb.).

Az eredmények következetesen dokumentáltak.(beszámolók)

3.2.7.

Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul.

A tantárgyi koncentráció jegyében a fejlesztést szem előtt tartva a kollégák céltudatos tervvel összefogva igyekeznek javítani az eredményeken, ami csekély mértékű eredményességhez vezetett. (OKM elemzés, Munkatervek, Beszámolók) A neveltségi téren viszont a saját innováció megvalósítása során jelentős eredményeket értek el egységes alkalmazási stratégiájuk hatására.

3.2.8.

Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.

Nem rendelkezik az intézmény külső elismeréssel.

3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?

3.3.9.

Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról.

Nevelési értekezleteket tartanak. A munkaközösségek folyamatosan egyeztetnek a megfelelő információáramlás érdekében. A honlapot frissítik. (beszámolók, interjúk)

3.3.10.

Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása tantestületi feladat.

Szakmai munkaközösségek belső tudásmegosztással, hospitálásokkal, célok meghatározásával támogatják az eredményes oktatást, nevelést. (Beszámolók, munkatervek)

3.3.11.

A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárásában.

Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény - szükség esetén - a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez. (Nevelőtestületi kérdőív, vezetői tanfelügyelet utáni fejlesztési terv, beszámolók)

3.4. Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?

3.4.12.

A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van.

A középiskolákból kapnak visszajelzések, melyek pozitívak. Kapcsolat ápolása megmarad.(vezetői interjú, nevelőtestületi interjú)

3.4.13.

A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.

diákjaik felkészítése a továbbtanulásra – felvételi, év végi vizsgák pályaválasztás segítése(interjúk)

3. Eredmények

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

A kompetencia mérések eredményeinek javítása.

Kiemelkedő területek:

Az intézmény eredményeinek elemzése, az értékelés eredményének visszacsatolása folyamatosan jelen van. A kompetenciamérések ill. házon belüli mérések eredményeiről korrekt információt adnak, meghatározzák a fejlesztéshez, változtatáshoz szükséges lépéseket, melyet intézkedési tervben realizálnak. A pedagógiai folyamatokat átgondolják, megtervezik, levonják a megfelelő konzekvenciát és megalkotják a fejlesztésihez és a tehetséggondozáshoz szükséges terveket.A pedagógusok együttműködve készítik el a fejlesztéshez kapcsolódó célmeghatározásokból következő stratégiai terveiket. (vezetői interjú, interjúk, szülői kérdőív, beszámolók)

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?

4.1.1.

Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (szakmai) munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok.

Az intézményben jelenleg alsós és felsős munkaközösség működik, melyek a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. Működésük során a szakterületeiken belül szakmai, módszertani kérdésekben segítik az intézmény munkáját. ViTT és BECS csoport működésének irányítója az intézmény vezetője, melyek segítségével az együttműködést elősegítő, új módszereket erősítik az intézmény a tanulók neveltségi szintjének, valamint a pedagógiai munka emelésének érdekében. (SZMSZ, Munkaterv 2016-2017)

4.1.2.

A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg.

A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programjára épülő és a munkaközösség tagjainak javaslata alapján összeállított, egy évre szóló munkaterv alapján tevékenykedik, segítve az intézmény munkáját szakmai, módszertani kérdésekben. (speciális irányok megválasztása, tanulók tudásszintjének felmérése értékelése, továbbképzések, vizsgák, versenyek szervezése, pályázatok írása, lebonyolítás stb.) A feladatok megvalósításának ütemezését, konkretizálását a munkaközösségek október 1-ig végzik, mely a munkaterv mellékletében jelenik meg. (PP, munkaterv 2015-2016, Pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív)

4.1.3.

A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.

A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre egyértelműen tisztázott a megválasztás, (a munkaközösség javaslatára) a megbízatás (intézményvezető 5 évre), a feladatok javaslattevése (tantárgyfelosztás, szakmai továbbképzés, munkaközösségi tagok jutalmazása), a felelősség (tanmenetek elbírálása, jóváhagyásra bocsátása és a munka azok szerinti haladása) tekintetében. Valamint a konkrét munka megszervezésében, (beszámolók készítésében, versenyeztetések mérések stb. lebonyolításában és azok eredményeiből következő feladatok elvégzésében) és megbízatásának visszavonását illetően. (SZMSZ, munkatervek, beszámolók, vezetői interjú)

4.1.4.

Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik.

Év elején a munkatervek egyeztetése miatt közös értekezletet tartanak a munkaközösségek és megosztják egymás között a feladatokat. Együttműködnek a családvédelem, a családlátogatás, fegyelmi tárgyalás, stb. aktuális feladataiban. Közösen segítik a diákönkormányzat működését a megbízott pedagógus irányításával és az igazgatóhelyettes kapcsolattartásával. A munkaközösségek feladatai közé tartozik közvetetten az iskola munkáját érintő csoportokkal való kapcsolattartás is. Például az osztályszintű szülői közösséggel az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot, mely hatással van valamennyi szakmai közösségre is. Az intézményben a helyi közösségek érdekeinek képviseletére Intézményi Tanács működik. A kapcsolattartásért az igazgató felel és félévente beszámolóval tartozik a Tanács felé az iskola munkájáról. A munkaközösségek a pedagógiai feladatokat hatékony munkamegosztással, módszertani fejlesztéssel végzik. Valamint

önértékelési csoportokat alakítanak. Az egyéb támogató csoportok vezetője az oktatási intézmény vezetője, aki összefogja és koordinálja munkájukat. (szülői közösség, a munkavállalói érdekképviseleti szervek, a diákönkormányzat, a szülői szervezet) (SZMSZ, Munkaterv 2015-2016, beszámolók, vezetői interjú, pedagógusok képviselőivel készített interjú)

4.1.5.

Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.

A tanári együttműködés formái műhelymunkában is megtalálhatóak az intézményben az értékelő esetmegbeszélések és a hospitálásra épülő együttműködésekben. Az intézményben teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat is ellátnak (négy egészségfejlesztési alapfeladat) a teljes tantestület és a szülők bevonásával szakmai ellenőrzés és megfelelő finanszírozás mellett. A munkaközösségek hatékony munkamegosztással, módszertani fejlesztéssel járulnak hozzá az iskolai célkitűzések megvalósításához. Az intézményben önértékelési csoportok működnek a pedagógusok munkavégzésének, hatékonyságának és fejlesztésének érdekében. A tanulók magatartási és beilleszkedési problémájának kezelésének érdekében ViTT csoport is működik az intézményben. (PP, munkatervek, beszámolók, vezetői interjú, pedagógusok képviselőivel készített interjú)

4.1.6.

A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése.

A pedagógiai munka belső ellenőrzése valamennyi pedagógiai tevékenységre kiterjed azzal a céllal, hogy a hibákat minél hamarabb feltárják és javítsák a pedagógiai munka hatékonyságának és tanuló barát ellátásának növelése érdekében. Az ellenőrzés rendjét az intézményvezető ütemterv alapján végzi a munkaközösségek bevonásával a tagintézményre kiterjedően is, közvetve vagy közvetlenül, szóbeli vagy írásbeli beszámoltatás, értekezlet, óralátogatás, foglalkozás látogatása, a felvételi, a különböző mérések, tesztek vizsgálatok eredményei és a továbbtanulókkal kapcsolatos mutatók elemzésein keresztül. Az ellenőrzések mellett az iskola vezetősége külön beszámolót hallgat meg félévkor a lényegesebb és fontosabbnak megítélt területek vezetőitől. (Az ötödik osztályosok tagozatváltásának tapasztalataiból, és az elsősök beilleszkedéséről.) A mérési eredmények alapján az intézmény vezetője intézkedési tervet készít készít a pedagógiai munka eredményességének fejlesztése érdekében, melyet a nevelőtestület és a munkaközösségek figyelembevételével véglegesít és megküldi a fenntartónak. (SZMSZ, munkatervek, beszámolók, vezetői interjú, pedagógusok képviselőivel készített interjú)

4.1.7.

A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában.

Az SNI tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében igénybe veszik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálat, illetve pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A tanulók fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, aki együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszik a tanulóval foglalkozó pedagógus észrevételeit, javaslatait. Segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejlődédének megítélésében. Beilleszkedési és magatartási zavarral küzdő tanulók esetében a nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek közé tartozik: szoros kapcsolat ápolása az óvodával, a pedagógiai szakszolgálattal, a tanulókat tanító nevelőkkel (napközi, tanulószoba, felzárkóztató órák stb.). Szükség esetén a gyermekvédelmi felelős és a Családsegítő Szolgálat munkatársait is bevonják a feladatok ellátásába. Az intézményben iskolai integrációs (együttnevelő) minőségi oktatást biztosító program működik, amely olyan oktatásszervezési keret, amelyben tudatosan teremtenek lehetőséget az oktatás ügyében érintett intézmények együttműködésére. (óvoda, középiskola, családsegítő szervezetek, kisebbségi és helyi önkormányzatok, kulturális és civil szervezetek) (PP, SZMSZ, vezetői interjú, pedagógusok képviselőivel készített interjú)

4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?

4.2.8.

Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.

Az 1-2. évfolyamon a gyenge teljesítményt nyújtó tanulóknak lehetőséget biztosítanak heti 2 alkalommal felzárkóztató órákon való részvételre a nem kötelező tanítási órák keretében. A 8. évfolyamon a továbbtanulás segítésére a gyenge eredményt elért tanulóknak felzárkóztató, a jó eredményt elért tanulóknak képességfejlesztő órákat tartanak heti 1 alkalommal. Az intézmény IPR rendszerének működése segíti a tárgyi feltételek biztosítását kulturális rendezvényekre, tanulmányi kirándulásra, táborba jutás elősegítését IPR forrás felhasználásával, ezzel áthatva a nevelés és oktatás valamennyi színterét. Képesség – kibontakoztató program alkalmazását is elősegítik. Az intézményben önértékelési csoportok működnek a pedagógusok munkavégzésének, hatékonyságának és fejlesztésének érdekében. A tanulók magatartási és beilleszkedési problémájának kezelésének érdekében ViTT csoportot is alapítottak. A pedagógusok egyenletes terhelésének biztosításának érdekében az időtartamok rögzítésére (a tanítási órán felül elvégzett feladatok) falitáblát helyeztek ki. A TÁMOP 3.3.8. pályázat keretében kidolgozott, egyéni fejlesztéshez kapcsolódó mérések eredményeit a gyakorlatba is beépítik. A kompetencia méréshez kapcsolódó intézkedési terv megvalósításának megjelenését rögzítik a tanmenetekben és egyéb tervdokumentációkban. A nevelés területén hatékony motiváló erejű délutáni programokat szerveznek, havonta 1 alkalommal pedig osztályközösségi programokat valósítanak meg. Ezen felül a tanulók viselkedés- és a környezetkultúrájának fejlesztésére nagy hangsúlyt helyeznek. Különböző tankerületi szintű (angol), körzeti-megyei versenyeket (labdarúgás, atlétika) szerveznek az intézményben és maguk is részt vesznek körzeti, megyei versenyeken (matematika, természettudományi, versmondó stb.), melyeket házi versenyek előznek meg. Az intézményben a hagyományok részei a különböző nevezetes alkalmakhoz köthető megemlékezések, melyek igazodnak az országos időpontokhoz (Aradi vértanúk, A magyar költészet napja stb.) és kiegészülnek az intézményhez köthető alkalmakkal. (Hunyadi nap, Mátyás – lakoma, Tanévsirató kölyökhét) A hagyományok részeit képezik az ünnepi megemlékezések is. (Nemzeti ünnep, /október 23., március 15/ Karácsony, Tanévzáró ünnepély, ballagás) A tantestület a tanulási hátrányok kompenzálása érdekében számos továbbképzésen vesz részt és aktív szerepet vállal a hátrányok felszámolásában. Továbbá helyi specialitásokkal próbálják a tanulók érdeklődését fenntartani. (számítógépes ismeretek tanítása 3. évfolyamtól) További specialitásokkal próbálják a tanulók hátteréből adódó hiányok kompenzálását. (egész napos oktatás 1-3 évfolyamon) Az alacsony mérési szintek esetében speciálisan tantárgyakra lebontva is változatos és új, hatékonyabb tanítási stratégiákat próbálnak bevezetni. 8 motiváló értékelés, sakk bevezetése) (SZMSZ, munkatervek, beszámolók, kompetencia mérések, vezetői interjú, pedagógusok képviselőivel készített interjú)

4.2.9.

Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.

A belső továbbképzés rendszeresen és folyamatosan megvalósul belső tudásmegosztással.Az Integrációs (együtt nevelő) minőségi oktatást biztosító program alkalmazása elősegíti az előítéletektől mentes együttműködő, elfogadó környezet megteremtését, melyet az intézmény pedagógiai programjában rögzítve vállalt. A program szerves része az oktatásban résztvevő intézmények együttműködése és a tanulók követése. A tanulók motiváltságának elősegítése érdekében az intézmény kidolgozott egy új értékelési rendszert, a TAMÉR-tallért, mely jógyakorlat formájában elérte pozitív hatását. A jogszabály szerint kötelező szakmai továbbképzések szervezett terv szerint történnek, melyek részletezése a munkatervekben meghatározott. (PP, munkatervek, beszámolók, vezetői interjú, pedagógusok képviselőivel készített interjú)

4.2.10.

A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.

Az integrált nevelés-oktatás során (látássérült tanuló), a speciális feltételek feladatok és értékelési rendszerek biztosítását (egyénre szabottan), a tantestület és munkaközösségek elkötelezetten végzik, nyitottan az információk megszerzésére, alkalmazására és pedagógiai továbbképzésekre. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítását 1-2. évfolyamon az iskolában dolgozó fejlesztő pedagógusok segítik az a tanulási hátrányokkal küzdő tanulók esetében, tudásmegosztással.

4.3. Hogyan történik az információátadás az intézményben?

4.3.11.

Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki.

A tanulók tájékoztatása az iskola életéről és a munkatervről folyamatos az igazgató (évente egyszer a diákközgyűlésen és a diákönkormányzat vezetőségének ülésén), az osztályfőnökök és a diákönkormányzat felelős vezetőjén keresztül. A

tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselők, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelő testülettel vagy az iskolaszékkel. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A szülők tájékoztatása az iskola vezetőjének (legalább félévente egyszer a szülői munkaközösségi választmányi ülésen vagy az iskolai szintű szülői értekezleten) és az osztályfőnökök feladata (folyamatosan az osztályok szülői értekezletein). A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. A szülők és pedagógusok együttműködését az alábbi fórumok szolgálják, ahol a kétirányú információáramlás biztosított: családlátogatás, szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt tanítási nap, írásbeli tájékoztató. Az intézmény és a tagintézmény kapcsolattartásának rendjében szerepel a folyamatos, napi kapcsolattartás, ahol a tagintézmény-vezetőnek is kezdeményező feladata van. (PP, munkatervek, beszámolók, vezetővel készített interjú)

4.3.12.

Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció.

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, (a diákközgyűlésen évente egyszer, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén) a diákönkormányzat felelős vezetője (havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és az osztályfőnökök (folyamatosan az osztályfőnöki órán) tájékoztatják. A szülőket az iskola igazgatója (legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén, vagy az iskolai szintű szülői értekezleten), az osztályfőnökök (folyamatosan az osztályok szülői értekezletein) tájékoztatják. Az intézményvezetője, a helyettes és a tagintézmény-vezető kapcsolattartása folyamatos. Az intézmény a tagintézménnyel folyamatos napi kapcsolatot tart a hatékony kommunikáció miatt. A mindennapi teendőket segítik a különböző fórumok (össziskolai, pedagógusok és szülők önkormányzati fórumai) és az össziskolai információs háló. Az értekezletek, megbeszélések összehívása meghatározott rendben történik az intézményben a hatékony kommunikáció miatt. A beszámolók elkészítés es nyilvánossá tétele is a hatékony kommunikáció része. (PP, SZMSZ, munkatervek, beszámolók, vezetővel készített interjú)

4.3.13.

Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, (a diákközgyűlésen évente egyszer, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén) a diákönkormányzat felelős vezetője (havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül) és az osztályfőnökök (folyamatosan az osztályfőnöki órán) tájékoztatják. A szülőket az iskola életéről az iskola munkatervéről és az aktuális feladatokról az iskola igazgatója (legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén, vagy az iskolai szintű szülői értekezleten), az osztályfőnökök (folyamatosan az osztályok szülői értekezletein) tájékoztatják. A tanulók, szülők, pedagógusok figyelemfelkeltését, tájékoztatását biztosítja a faliújság, melyen írásban tájékoztatást adnak az iskolában, településen történő eseményekről, programokról. Iskolarádió is működik az iskolában. A pedagógiai program nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető az iskola könyvtárában (1pld.), az iskola honlapján, illetve a következő személyeknél/ helyeken (1-1 pld.): nevelői szoba, iskola igazgatója, iskola igazgatóhelyettese, fenntartó. Az intézmény és a tagintézmény-vezető kapcsolattartásának formái a következők: személyes megbeszélés, tájékoztatás, telefonos egyeztetés, jelzés, írásos tájékoztatás, értekezlet, ülés, tagintézmények ellenőrzése, stb. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A házirendet, a nyitvatartást és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál kifüggesztik. A szülők és a szülői munkaközösségek szóbeli tájékoztatása csoportosan folyamatos a szülői értekezleteken az osztályfőnök által. Az egyéni tájékoztatás a fogadó órákon történik. Amennyiben a pedagógus indokoltnak látja, írásban is behívhatja az érintett gyermek szüleit, intézményi fogadóórára. Munkatervben nem szereplő találkozásokat egyeztetni kell az érintettekkel, írásban vagy szóban. Az intézmény rendszeres írásbeli tájékoztatót ad a tanulókról hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató vagy ellenőrző füzetbe. (A tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. A kiemelkedő eseményekről, aktuális információkról.) A tájékoztató vagy ellenőrző füzet vezetésének ellenőrzésének kötelezettségi az SZMSZ-ben lefektetett rend szerint történik. (A pedagógus a szóbeli felelet napján az írásbeli számonkérés esetén a kiosztás napján, aláírással, dátummal. Az osztályfőnök kéthavonta a naplóval történő egyeztetéssel.) Az IPR programban bevont tanulók szüleit három havonként szöveges értékeléssel is tájékoztatják az esetmegbeszélések szóbeli formáján

túl. A kommunkikációs és információs rend a következő az intézményen belül: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, munkaközösségvezetők folyamatosan szóban, / írásban: a tanári falitáblára „Aktuális információk”-lapon. A fenntartó és az intézmény között: egyeztetés, tájékoztatás, adatszolgáltatás, beszámoló szóban, illetve írásos formában. Az iskolába először érkező tanulók az SZMSZ egy példányát papír alapon kézbe kapják. (elsős diákok, új érkezők) (PP, SZMSZ, vezetővel készített interjú)

4.3.14.

Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.

A pedagógiai program, mely minden érdeklődő számára nyilvános és megtekinthető, részletesen tartalmazza a pedagógiai tevékenység helyi rendjét, figyelemmel a különleges bánásmódot igénylő tanulókra is. Elérhetőségek: könyvtár, honlap, nevelői szoba, intézményvezető intézményvezető-helyettes fenntartó. Az információk és ismeretek biztosításának formái: értekezletek (munkaközösségi munkaértekezletek, nevelőtestületi, munka csoportonkénti/osztályfőnöki, munkaközösségvezetői stb./, személyes egyeztetések, írásos tájékoztatások. Az éves munkaterveket, valamint a beszámolók alapján összeállított összegzést az intézmény vezetője állítja össze és szóbeli tájékoztatással ismerteti a nevelőtestületi ülésen, majd megvitatja a tantestülettel. Írásos formában a munkatervek az intézményvezető irodájában és a tanári szobában is megtalálhatóak. Az intézményi költségvetés ismertetése szóbeli beszámoló formájában történik. Az SZMSZ-t és a házirendet és a Pedagógiai Programot az intézmény honlapján is nyilvánosságra kell hozni. Az SZMSZ az aulában is megtalálható nyomtatott formában elsősorban a szülők tájékoztatására. (PP, SZMSZ, vezetővel készített interjú)

4.3.15.

Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.

A teljes munkaközösségre vonatkozó értekezletek összehívása a munkatervben meghatározottak szerint történik célszerűségi alapon, mely az aktuális tanév munkatervében szerepel. (Évente két alkalommal beszámoló értekezlet, két alkalommal osztályozó értekezlet.) Ezen kívül az iskolavezetés minden hétfőn megbeszélést tart. A nevelőtestület pedig minden 2. hétfőn 16 órától munkaértekezletet tart. A tagintézmény nevelőtestületi és szülői szervezeti értekezleteit is figyelembe veszik a szervezésénél. (A tagintézmény-vezető köteles meghívóval értesíteni az intézményvezetőt és a helyettest a tagintézményi szinten megtartandó értekezletekről, ülésekről.) Az intézményvezető és a tagintézmény-vezető kapcsolattartásának részét is képezheti értekezlet. (SZMSZ, munkatervek, beszámolók, vezetővel készített interjú, pedagógusok képviselőivel készített interjú)

4.3.16.

A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.

Az ellenőrzések eredményéről a félévi és az éves beszámolókban tájékoztatja a tantestületet, az intézmény vezetőjét, a fenntartót. Több pedagógus részt vett minősítő vizsgán vagy eljáráson, amelyeket sikeresen teljesítettek, melyhez az intézmény vezetője is gratulált a beszámolóban. Az éves munkák értékeléséből jól kitűnik az iskolában elért eredmények és a fejlesztésre szoruló területek. A beszámolók írásos formái mindenki számára elérhetőek. A jutalmazás törvényi lehetőségeiről az SZMSZ konkrét leírást találnak a pedagógusok, hasonlóan a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés elosztásának szabályairól, a felosztás elveiről. (mentori tevékenység, bemutató órák.) (SZMSZ, beszámolók, vezetővel készített interjú, pedagógusok képviselőivel készített interjú)

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

nem releváns

Kiemelkedő területek:

A helyi sajátosságokhoz igazodva az intézmény saját innovációval, hagyományteremtéssel és ápolással, módszertani fejlesztésekkel próbál segíteni a tanulási, szociális hátrányok kompenzálásában, melyhez hozzájárul az intézmény kapcsolati hálóinak széles körű működése. A program áthatja az intézmény pedagógusainak és pedagógiai munkát segítő szakemberek együttműködő magatartását, melynek fontos része a magas színvonalú szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. A kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszer hatékony kialakítása is ezt a célt szolgálja. A szervezeti kultúra fejlettsége, a módszertani megújulás képessége jellemzi az intézmény pedagógusait, melynek során a belső tudásmegosztás és együttműködés fontos tényező, melynek összehangolását az intézményvezető hatékonyan végzi.

5. Az intézmény külső kapcsolatai

5.1. Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?

5.1.1.

Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.

A Pedagógiai Szakszolgálat segítségét gyakran veszik igénybe a részképesség-zavaros vagy beilleszkedési nehézséggel küzdő gyerkek segítésére. (logopédus, pszichológus) Ezen kívül külső partnereik: • a területileg illetékes, bejegyzett egyházak • alapfokú művészeti iskolák • középiskola • családsegítő szervezetek • kisebbségi és helyi önkormányzatok • kulturális és civil szervezetek • általános szabálysértési hatóság • gyermekjóléti szolgálat • illetékes jegyző • kormányhivatal • Budapesti Vakok és Gyengén látókat nevelő intézmény • Kisvárdai Tankerület • Tiszakannyári Község Önkormányzata • településen működő társadalmi szervezetek (sport területén) • orvos • védőnő • helyi művelődési ház Mivel a településen egy óvoda működik, így az iskolával szoros kapcsolat alakult ki. (szakmai tanácskozások, értekezletek, továbbképzések, óralátogatások, csoportlátogatások) (PP, SZMSZ, vezetővel készített interjú)

5.1.2.

A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.

A Pedagógiai Program, az SZMSZ és a munkatervek részletezik a külső partnerek körét, mely az intézmény munkavállalói számára korrekt tájékoztatást adnak. Konkrétan: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit és vallásoktatást szervezhetnek, melyen a tanulók részvétele önkéntes. Az intézményben együttműködési megállapodás alapján működő -külső- alapfokú művészeti iskolák bevonásával történik délutáni órákban, egy évig előképzőként, heti két órában, majd heti 4 órában. (néptánc, képzőművészet) Az IPR programban tudatosan teremtenek lehetőséget az oktatás ügyében érintett intézmények együttműködésére. (óvoda, középiskola, családsegítő szervezetek, kisebbségi és helyi önkormányzatok, kulturális és civil szervezetek. A tevékenységhez kapcsolható a községi művelődési ház, mint külső partner is, ahol a néptáncoktatás folyik. Az igazolatlan mulasztások kapcsán az intézménynek tájékoztatási kötelezettsége van az általános szabálysértési hatóság, a gyermekjóléti szolgálat, 50 óra/év felett az illetékes jegyző és kormányhivatal felé, mely a munkavállaló előtt is tisztázott az SZMSZ-ben foglaltak szerint. A munkatervben megemlítésre kerül az integrációs nevelés kapcsán a külső segítő partnerek megnevezése, mint: látássérült tanulók oktatása esetén a Budapesti Vakok és Gyengén látókat nevelő intézmény, enyhe értelmi fogyatékosok esetén a Pedagógiai Szakszolgálat. A tárgyi feltételek biztosítása kapcsán (tantermek festése és lábazatainak felújítás), megemlítésre kerül a Kisvárdai Tankerület, mint fenntartó és a Tiszakannyári Község Önkormányzata. Szakmai együttműködés, esetmegbeszélés, szakmai hálózatépítés, hospitálás, konzultáció más intézményekkel említésre kerül, de konkretizálás nincs. (PP, SZMSZ, munkatervek, pedagógusok képviselőivel készített interjú, vezetővel készített interjú)

5.2. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?

5.2.3.

Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik.

Az intézmény Pedagógia Programja és az SZMSZ tartalomleírást is tartalmaz az azonosított partnerek tevékenységeiről. Szükség esetén az együttműködési megállapodás részletesebb leírással is rendelkezik. (alapfokú művészeti iskolák működése az intézményben) Konkrét példák: Az intézmény teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat lát

el, melynek során 4 alapfeladat rendszeres végzését irányozza elő a Pedagógiai Program. A feladat ellátásához a belső partnereken túl külső szakemberek segítségét veszi igénybe. (elsősegély nyújtási alapismeretek, szakmai ellenőrzés és finanszírozás mellett) A gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolattartás rendje és formája az SZMSZ-ben rögzítettek szerint történik. Felelőse a intézményvezető helyettes az osztályfőnökök visszajelzései alapján. A nevelő-oktató munka hatékonyabbá tétele érdekében az intézmény, a segítséget kérő családok számára, támogatást nyújt a családsegítő és kisebbségi önkormányzatok segítségével. A komplex intézményi mozgásprogram stratégiai segítésében részt vesznek az iskola horizontális kapcsolatrendszerében működő iskolai sportegyesületen és alapítványon túl a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetek is. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje az SZMSZ-ben foglaltak szerint működik, (orvos, védőnő,) a háziorvos rendelési ideje alatt. Az iskolaorvosi ellátás ezen kívül a megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat is tartalmazza, melynek lebonyolításáért az intézményvezető helyettes felel. (PP, SZMSZ, vezetővel készített interjú)

5.2.4.

Az intézmény terveinek elkészítése során megtörténik az érintett külső partnerekkel való egyeztetés.

A növekvő számú halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek szociális problémáinak enyhítésére az intézmény szakemberek segítségét igényli. (Pszichés problémák esetén szakember bevonása. Veszélyeztetett tanulók esetén gyámügy, családgondozó.) Az etnikai hátrányok feloldást segíti, számos intézkedésen túl, a Roma-témahét szervezése is a kisebbségi önkormányzat segítségével. Mivel a településen egy óvoda működik, így az iskolával szoros kapcsolat alakult ki. (szakmai tanácskozások, értekezletek, továbbképzések, óralátogatások, csoportlátogatások) Az intézményben enyhe értelmi fogyatékos, diszgráfiás és látássérült tanulók oktatása is folyik az együttnevelés kereteiben, a Budapesti vakok és Gyengén látókat Nevelő Intézmény, valamint a Sz-Sz-B- megyei Pedagógiai Szakszolgálat szakmai megsegítése mellett. A hitoktatás megszervezését az iskola intézmény vezetője segíti azzal, hogy március 1. és 14. között időpontot jelöl ki, ahol az egyházi jogi személy képviselője tájékoztatást adhat a szülőknek és a tanulóknak arról, hogy igény esetén milyen módon szervezik meg a hitoktatást. Az intézmény vezetője erről legalább 10 nappal hamarabb értesíti az egyházi jogi személyt. A környezeti feltételek javítása érdekében egyeztetés folyik az önkormányzattal. (átmenő forgalom megszűntetése, udvari kerítés magasítása) (PP, SZMSZ, munkatervek, vezetővel készített interjú, pedagógusok képviselőivel készített interjú)

5.2.5.

Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése.

A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége, a vezetői megbízás 2. és 4. évében – személyazonosításra alkalmatlan- kérdőíves felmérés alapján működik. Az intézmény a partnerei felől érkező jelzéseket folyamatosan értékeli és a lehető legrövidebb időn belül reagál. (fenntartó, települési önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, gyermekvédelem szakembere) (SZMSZ, éves beszámolók, vezetővel készített interjú, pedagógusok képviselőivel készített interjú, szülők képviselőivel készített interjú)

5.2.6.

Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.

Az intézmény panaszkezelési rendje az SZMSZ-ben szabályozott. (Szóban /jegyzőkönyv felvételével/, írásban; az intézmény vezetőjénél, vagy a tagintézmény vezetőjénél. kiskorú esetén felnőtt nagykorú ellenjegyzésével.) Névtelen leveleket nem vizsgálnak ki. (SZMSZ, pedagógusok képviselőivel készített interjú)

5.3. Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?

5.3.7.

Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.

Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében a jogosultság megállapításáról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg, tájékoztatja az intézmény a szülőt azokról a kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről, amelyek a gyermeket megilletik, melyeket a pedagógiai program részletesen taglal. Az intézmény vezetője a tanulói jogviszony esetében köteles a szülőt tájékoztatni az iskolába történő felvételről, elutasító döntésről, a fellebbezés lehetőségéről. Átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is köteles értesíteni. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatja az intézmény. (osztályfőnök) A pótvizsgák, osztályozó vizsgák

időpontjáról a vizsgázót az intézmény írásban tájékoztatja. Az igazolatlan mulasztásokról az intézmény a jogszabályban előírtak szerint tájékoztatja a szülőt (első alkalom), ismételt alkalom esetén a gyermekjóléti szolgálatot, mellyel együtt megkeresi a tanuló szüleit. (Tíz óra elérése estén a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot. harminc óra esetén az általános szabálysértési hatóságot és ismételten a gyermekjóléti szolgálatot. Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. (honlap, könyvtár, intézményben, fenntartónál) (PP, SZMSZ, vezetővel készített interjú, mérési eredmények)

5.3.8.

Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).

Az intézmény a jogszabályokban foglaltak szerint, vagy a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partnereit. Például írásban tanuló felvétel esetén az illetékes kormányhivatalt. Igazolatlan mulasztásokról írásban a gyermekjóléti szolgálatot, a kormányhivatalt, az általános szabálysértési hatóságot. (PP, SZMSZ, vezetővel készített interjú, mérési eredmények, pedagógusok képviselőivel készített interjú)

5.3.9.

A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.

Az országos mérésekhez szükséges adatokat a jogszabályban meghatározott módon elküldi az Oktatási Hivatal részére. A közzétett adatok alapján az intézmény elemzést végez, melyben meghatározza az intézményi pedagógiai munka erősségeit és fejlesztendő területeit, melyről intézkedési tervet készít. Ezt a tervet a nevelőtestület véleményének figyelembe vételével megküldi a fenntartónak. Hasonlóan végzik (és visszacsatolással élnek) a diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásával történő mérést. Belső partnerek, mint diákönkormányzat, szülői szervezet véleményezési joga folyamatosan biztosított a meghatározott formai kereteken belül. A sérült és tanulási, magatartási zavarokkal küzdő tanulók megsegítését segítő szakemberek véleményezési lehetősége folyamatos. (SZMSZ, vezetővel készített interjú, munkatervek, szülők képviselőivel készített interjú)

5.4. Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?

5.4.10.

Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben.

Az intézmény kiveszi részét a település kulturális életéből is. A teljes lakosság részére nyilvánosak a karácsonyi, farsangi és anyák napi műsorok. Az intézménynek nincs saját könyvtára. Együttműködési megállapodással települési illetékességű könyvtárat használja és annak munkájában, programjaiban vesz részt. A művészetoktatásban részt vevő tanulók tanév végén nyilvános bemutatót tartanak. A komplex intézményi mozgásprogram keretein belül a intézmény iskolai programjába beépülnek a különféle helyi szervezésű fittségi és más programok a tanulók részvételével. Az intézmény közvetlenül is részt vesz a helyi közéletben közvetetten a saját környezetükkel és a környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartás kialakításával, valamit a környezettudatos gondolkodás és magatartás kialakításával a tanulók körében. Az iskola arculatának fontos eleme a települések lakói felé a nyitottság, törekvés arra, hogy a lakosság egy szélesebb rétege számára szabadidős és kulturális tevékenységek színtere legyen. (Ezen a téren van még tennivaló, mert elmaradtak egyesek ellenőrizhetetlen romboló magatartása miatt.) Községi Advent. (PP, vezetővel készített interjú, éves beszámoló)

5.4.11.

A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.

Az intézményi hagyományokon ápolása szorosan összefügg a település tradícióinak megőrzése érdekében. Az iskola névadójának tiszteletére 2 évenként februárban megemlékeznek a névadó névnapjáról iskolai, kistérségi és iskolaszövetségi szintű rendezvények megszervezésével. Tanulmányi és egyéb versenyek kapcsán helyi és regionális versenyeken vesznek részt és szerveznek. (körzeti matematika verseny Kisvárda, természettudományi verseny Teichman Vilmos, vers és mesemondó verseny Pátroha / tankerületi szintű angol nyelvi verseny, körzeti labdarúgó és atlétika versenyek lebonyolítása) (PP, SZMSZ, vezetővel készített interjú, munkaterv, szülői interjú))

5.4.12.

Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve az ezekre történő jelölésekkel.

Nem történt ilyen.

5. Az intézmény külső kapcsolatai

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

nem releváns

Kiemelkedő területek:

Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával szoros és hatékony kapcsolat alakult ki a külső és belső partnerekkel egyaránt, abból a célból, hogy az intézmény pedagógiai munkájának megvalósítása magas szinten történjen, a helyi lehetőségekhez alkalmazkodva. (szakmai munka, nevelési feladatok, kulturális programok stb.) A partnerek tájékoztatását az intézmény kialakult rend szerint végzi. A partnerek véleményezési lehetőségei folyamatosan biztosítottak, melyeket felülvizsgálnak, visszacsatolnak és fejlesztik. Az intézmény aktív szerepet vállal a közéletben. (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint) Nyitott iskolai programokkal, műsorok, versenyek szervezésével és más, helyi/regionális rendezvényeken történő részvétellel.

6. A pedagógiai munka feltételei

6.1. Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

6.1.1.

Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.

Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás-szükségletéről. A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. Az intézmény működésének minőségét nagymértékben meghatározza a rendelkezésre álló tárgyi és humán infrastruktúra, ezért különösen fontosnak tartják, hogy az intézmény a rendelkezésre álló lehetőségeit a lehető legjobban használja ki. Az intézmény a tanulási-tanítási folyamat tárgyi környezetét a pedagógiai céljainak megfelelően alakította ki. Az intézményi céljának tekinti az együttműködő, motiváló szakmai környezet kialakítását. (PP, Munkaterv, beszámoló, interjúk)

6.1.2.

Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait.

A folyamatosan egyeztet és felméréseket végeznek szakemberek bevonásával az épület felújítási teendőiről, lehetséges bútor, informatikai és taneszköz-fejlesztések lehetőségeiről. (vezetői beszámoló, interjúk, intézményi bejárás)

6.2. Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának?

6.2.3.

Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.

A pedagógusok a cél érdekében nyitottak az új módszerekhez, tanulásszervezési eljárásokhoz. ( PP 42-48.o, éves beszámolók, munkatervek, interjúk, intézményi bejárás)

6.2.4.

Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.

A tárgyi környezete a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának megfelelő. A tárgyi feltételek a következők: fénymásolási lehetőség, számítógép, mint fejlesztő eszköz, videó, zenei anyagok meghallgatásukhoz, megnézésükhöz szükséges eszközök, variálható tanteremberendezés a csoportfoglalkozásokhoz, megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek. (PP 42-48.o, intézményi bejárás, vezetői interjú)

6.3. Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága?

6.3.5.

Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.

Informatikaterem áll a tanulók rendelkezésére. Projektor, számítógép, interaktív tábla van a termekben, melyeket alkalmaznak a kollégák. (Intézmény bejárása, interjúk)

6.4. Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

6.4.6.

Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás-szükségletéről.

Az intézmény személyi feltételei kielégítőek, a tanév során kialakult személyi változásokat ( tartós betegszabadság, más munkahelyre való távozás, nyugdíjazás) helyettesítéssel, belső munkaszervezéssel oldotta meg. (vezetői beszámoló, interjúk, intézményi bejárás)

6.4.7.

A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.

A humánerőforrás szükségletében bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó felé, a tanév során kialakult személyi változásokat sikeresen megoldották. (vezetői beszámoló, interjúk, intézményi bejárás)

6.4.8.

A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.

Törekszenek egyenlő terhelésre, de az egyének teherbírása is más és más. A feladatok leosztásában a munkaközösségek vezetői is segítenek, mert nagyobb rálátásuk van a kisebb csoportjukra. (vezetői és nevelőtestületi interjú)

6.4.9.

A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.

A szakos ellátottság biztosított. (Beszámoló, interjúk)

6.4.10.

Az intézmény pedagógus továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya figyelembe vételével alakították ki.

Továbbképzésekre, megújulásra lehetőséget teremtenek, a vezetőség támogató ebben és megteremti a feltételeket. (továbbképzési terv, vezetői interjú)

6.4.11.

A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.

A vezetők felkészülten, empatikus és segítő módon reagálnak a felmerülő problémákra. A pedagógiai munkát saját innovációval, módszertani fejlesztések lehetőségeinek biztosításával teszik hatékonnyá, melynek ellenőrzése tervezetten történik.Az intézményvezető saját innovációval támogatja intézménye pedagógiai, szakmai munkáját.(TAMÉR TALLÉR)

6.5. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?

6.5.12.

Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.

Az intézmény vezetése is bekapcsolódik különböző programok, szakkörök szervezésébe, lebonyolításába. (interjúk, vezetői beszámoló)(Mátyás király napok)

6.5.13.

Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.

Az intézmény kidolgozott egy új értékelési rendszert az ún. TAMÉR tallért, a tanulók motiváltságának elősegítése érdekében. VITT program következetes és tudatos alkalmazása a cél. (PP, interjúk, beszámolók)

6.5.14.

Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.

Idén 2 munkaközösség volt. 1alsós, 1 felsős. Önértékelési csoportnak is a munkaközösség vezetők a tagjai. Alsósoknál a vezetőség támaszkodott a véleményükre. Felsős szakmai formában szerveződik. Hatékonyan együttműködnek. (interjúk, beszámolók)

6.5.15.

Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.

Az intézmény munkatársai innovatívak. Szakmai tudásmegosztás működik. (interjúk) A munkaközösségek innovatívak.

6.6. Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája?

6.6.16.

Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik.

Kiemelten jelennek meg az intézmény hagyományai az éves tervezésben. A nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző és az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított és egyéb emléknapok, megemlékezések a következők: Zenei világnap, Aradi vértanúk, Mikulás, Farsang, Mátyás napi koszorúzás, Magyar költészet napja, Madarak és fák napja, Mátyás- lakoma, Karácsonyi ünnepély, Nemzeti ünnep, Tanévzáró ünnepély. (SZMSZ 42.o., Munkaterv, beszámolók, interjúk)

6.6.17.

Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.

Ismerik, ápolják hagyományaikat, megismertetik a gyerekekkel, szülőkkel is. (SZMSZ 42.o.)interjúk, beszámolók, intézményi bejárás)

6.7. Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?

6.7.18.

A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.

A munkatársak felelőssége és hatásköre meg van határozva az SZMSZ-ben. (SZMSZ, Munkatervek, beszámolók)

6.7.19.

A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.

A pedagógusok egyenletes terhelése biztosított. (Munkatervek, beszámolók, interjúk)

6.7.20.

A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SZMSZ) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását.

A tanítási órákon felül elvégzett feladatok és azok időtartama rögzítésre kerülnek a munkatervben. (SZMSZ, Munkatervek, beszámolók)

6.8. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe?

6.8.21.

Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása – képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.

Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. (SZMSZ, Továbbképzési, beiskolázási terv, interjú)

6.8.22.

Ennek rendje kialakított és dokumentált.

Alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet vezetnek. ( SZMSZ 16. o, Továbbképzési, beiskolázási terv)

6.9. Milyen az intézmény innovációs gyakorlata?

6.9.23.

Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.

A pedagógusok innovatívak, igyekeznek megújulni: továbbképzésekről beszámolnak egymásnak. (interjúk)

6.9.24.

Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.

Az intézmény a következő szakköröket, tanórán kívüli fejlesztő foglalkozásokat biztosítja a tanulók számára: felvételi előkészítő magyarból és matematikából, dráma játék, informatikai tehetséggondozó, matematika tehetséggondozó felső tagozat, természetkutató szakkör, angol szakkör fejlesztő csoportok. Ezen kívül az intézmény biztosít a tanulók számára művészeti képzéseket: tánc, képzőművészet, hangszer. (munkatervek, beszámolók)

6.9.25.

A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.

Az intézmény kidolgozott egy új értékelési rendszert a TAMÉR tallért, a tanulók motiváltságának elősegítése érdekében. VITT program következetes és tudatos alkalmazása a cél.

6. A pedagógiai munka feltételei

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

nem releváns

Kiemelkedő területek:

Továbbképzésekre, megújulásra lehetőséget teremtenek, a vezetőség támogató ebben és megteremti a feltételeket. Saját innovációval, belső tudásmegosztással támogatja a vezető a kollégák szakmai unkáját. Alapvetően biztosítottak a mindennapi hatékony működéshez szükséges feltételek. A vezetőség igyekszik megragadni azokat a lehetőségeket, amelyek a szervezeti feltételeket javíthatják. Infrastrukturális szükségleteiket, ezek javítására vonatkozó kéréseiket időben jelzik a megfelelő fórumokon.

7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

7.1. Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban meghatározott célok a pedagógiai programban?

7.1.1.

Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban foglaltakkal.

Az intézmény a stratégiai céljainak megvalósulását folyamatosan nyomon követi, ciklikusan értékeli. A tartalmi szabályozók, a környezet változása, az intézményi eredmények ismeretében felülvizsgálta. Nem volt szükség a célok eléréséhez vezető tevékenységeken változtatni. Az intézmény napi gyakorlatában jelen van a folyamatos tájékozódás, elvárásoknak megfelelés. (pp, szmsz, interjúk)

7.1.2.

A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.

Az intézmény a pedagógiai programjában kitűzött céljait a központi tartalmi szabályozókkal (jogszabályok, NAT) összhangban fogalmazza meg.(PP, interjúk)

7.2. Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?

7.2.3.

Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.

Az intézmény a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását folyamatosan nyomon követi, értékeli. (pp, munkatervek, beszámolók)

7.2.4.

Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.

Folyamatos az intézmény stratégiai célkitűzéseinek megjelenítése az operatív, éves tervezés szintjén. (Munkatervek, beszámolók)

7.2.5.

A tervek nyilvánossága biztosított.

Az intézmény honlapján megtalálható az intézmény pedagógiai programja, SZMSZ-e és Házirendje.

7.2.6.

A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.

Az éves munkatervben, a továbbképzési tervben követhető a pedagógiai program céljaira vonatkozó célok, feladatok, felelősök, a beszámolókban pedig a megvalósulást jelző eredmények. (MT, PP, beszámolók)

7.2.7.

A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.

A beiskolázási tervek figyelembe veszik a helyi sajátosságokra épülő és a törvényi szabályozók által deklarált irányelveket.(beiskolázási terv, továbbképzési program munkatervek, beszámolók)

7.2.8.

A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú és digitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.

Nyitottak az új módszerekre,több teremben van projektor, számítógép és elegendő digitális eszköz. Taneszközök (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) kiválasztása a hatályos és vonatkozó jogszabályok betartásával történik. (PP, interjúk, intézményi bejárás)

7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

A kompetencia értékelése:

Fejleszthető területek:

Az intézményi honlap aktualizálása.A programok nyilvánosságának további népszerűsítése, a fórumok kibővítése.

Kiemelkedő területek:

Az intézmény a stratégiai céljainak megvalósulását folyamatosan nyomon követi, ciklikusan értékeli. A tartalmi szabályozók, a környezet változása, az intézményi eredmények ismeretében felülvizsgálja. Az intézmény napi gyakorlatában jelen van a folyamatos tájékozódás, elvárásoknak megfelelés.Rendszeresen kutatják a nevelési-oktatási céljaikhoz igazodó, ezt támogató új módszerek bevezetésének lehetőségeit. Saját innovációval rendelkeznek, melyet egész intézményre kiterjedően alkalmaznak.

Copyright © 2019 Tiszakanyári Hunyadi Mátyás Általános Iskola Rights Reserved.